15. rész - A barátság a legfontosabb

~Ariana szemszöge~

Mikor végeztem a házival, gondoltam elugrok vásárolgatni. Persze rögtön rájöttem, hogy egyedül az nem móka! Gyorsan felhívtam a csajokat, hogy ráérnek-e. Alap, hogy ráérnek! Főleg Nicole. Neki elég lett volna egy sms, hogy egy tizenöt perc múlva találkozzunk és menjünk el shoppingolni. Mire kiértünk a buszmegállóba nagyjából elmeséltem nekik mindent. Olive már neki kezdett volna a viggasztalásnak, de megnyugtattam őket, hogy jól vagyok. 
És ígyis éreztem, hála Masonnek. Azért ezt mégsem mesélem el a csajoknak, hiszen totál dilisnek néznének. Különben is rosszat tenne drágalátos bátyuskám imidzsének. 
Mert abba nemigen tartozik bele az aggódó testvéri szerep. Szóval ez kettőnk között marad. 
A plázában egy nagycsomó cuccot összevásároltam! Például: egy Moyra körömlakk "szettet", egy kis retikül félét, egy nyárias egyberuhát bár nem nagyon illett az időjáráshoz de beleszerettem, és egy fülbevallót. Bár anyuék nem szeretik, ha elszórom a zsebbpénzem szerintem megbocsátanak, ha megtudják a történetem.  Sőt! Már biztosan tudják, hiszen fél öt van. És Mason biztos, hogy nem megy sehova se így kitálal anyuéknak. De ha nem is ő, én biztosan. Mindent elmondtam nekik eddig, és ez nem fog változni. Még a Matt-es részt is elmondom, bár azt nagyon szégyellem. A lányok egyébként nem vettek semmit se, csak a Mekiben egy fagyit, amit természetesen én is bevállaltam. Ott kicsit nyitottabban beszélgettünk. 
Mindenféle témát kitárgyaltunk: Cipők, ruhák, az új cuccaim, a változásom, a hangulatom, Andre, Matt. És elmeséltem nekik végül Drew-t is. Hiszen ő is beletartozik a sztoriba valamilyen szinten. 
- Akkor randiztok? - sikoltott fel Nicole. 
- Dehogy, csak elmegyünk futni és elmesélem neki is a dolgokat. 
- Szóval randiztok. - nevetett fel Olive.
- Nem, ez nem randi! - nyaffogtam kelletlenül. 
- De bizony! - bökött bele az oldalamba Becca.
- Maximum barátias találkának mondanám. - vontam vállat mosolyogva. 
- Ja, "barátias". - néztek össze a lányok röhögcsélve. 
- Lányok, nem is ismerem. - tettem fel a kezem védekezően. 
- Figyiii, majd megismered! Okééés? - ölelt át a vállamon Nicole. 
- És ha jól jön össsze, talán több is lesz majd mint barátság. - mosolyodott el halványan Becca. - Ja, és mesélj neki rólunk is! - köhintett egy picit Olive. - De főbbként arról, hogy ismerek egy remek temetkezési vállalatot. 
- Minek neki temetkezési vállalat? - kerekedett ki a szemem egyből. 
- Csak ha át akarna verni. - vont vállat vigyorogva. - Mert akkor szüksége lesz a szüleinek a számára. 
- Csajok, imádlak titeket! - öleltem át őket.
-  Mi is téged. - mondták egyszerre.